Református nagytemplom - Monor

A Kossuth L. út és a Bocskai utca sarkán emelkedik a város legrégebbi épülete, a református nagytemplom, amelynek helyén állt az – 1398-1401 közötti okleveleken említett – egykori Szent György templom, ami a török pusztítás következtében rommá vált.

A szájhagyomány szerint e templom maradványaira építette 1630 körül a református gyülekezet négyszög alaprajzú első templomát, amelynek nyugati végéhez torony is épült. Ezt a török portyázások során megsérült templomot 1702-ben újjáépítették, majd 1773-ban Mayerhoffer János kőművesmester vezetésével megnagyobbították. A templom és a parókia 1882-ben nyerte el a mai alakját, amely késő-barokk stílust képvisel.

A templomba 1930-ban Árokháty Béla budapesti orgonaművész tervei alapján kétmanuálos orgonát építtettek. A magyarországi reformáció 400 éves évfordulójára 1968-ban 6 mázsás harang készült, és a templom külsejét is renoválták. A renoválás során vált ismertté az egykori Szent György templom elfalazott bejárati ajtaja és kőfalazata.

1971-ben a régi, klasszicista stílusú, többször átalakított parókiát lebontották és még abban az évben felépítették az újat. A 80-as években elkészült az új úrasztala, felépült az új gyülekezeti ház. 1993-ban a torony négy oldalára elektromos vezérlésű toronyórát szereltek fel, ami reggel nyolc és este tíz óra között az egész órákat harangütésekkel jelzi. Vasárnap reggel nyolc órakor egy magyar kuruc kori ének: „Győzhetetlen én kőszálam” hangzik fel, délután öt órakor pedig Tinódi Lantos Sebestyén 1546-ban írt éneke: „Imádkozzatok és buzgón kérjetek” hallható tárogató hangon.

A templom berendezési tárgyainak egy része (a gyülekezeti láda, az úrvacsoraosztásnál használt kenyérosztó óntányér és ónkanna, valamint három úrasztali terítő) ma a városi helytörténeti kiállításon látható. A berendezési tárgyak másik részét a parókián őrzik. Ilyen például az 1717-ben aranyozott ezüstből készült kehely, és egy szintén aranyozott ezüstből készült, empire stílusú, 1814-ből származó kehely is. A református egyház anyakönyveit 1744-től vezetik.

A református templom kertjében látható néhány XIX. századi faragott kopjafa (ezek a református temetőből származó temetői fejfák, amit a monoriak kopjafának neveznek) és sírkő.


Monor ismertető

  • Monor

    Monor Budapesttől 25, a mai Magyarország mértani középpontjától, Pusztavacstól kb. 20 kilométerre található. Lakossága közel 22 ezer fő. A város a Duna-Tisza közén, a Gödöllő-Monor...



Monori programok

Szállások Monoron


További találatok: 1

és környékén


További találatok: 1 | 2