Monor

ismertető, Monori képek, galéria




Monor

Monor Budapesttől 25, a mai Magyarország mértani középpontjától, Pusztavacstól kb. 20 kilométerre található. Lakossága közel 22 ezer fő. A város a Duna-Tisza közén, a Gödöllő-Monori-dombság és az Alföld találkozásánál fekszik. A város déli szélén húzódik a 4-es számú (E 60) országos főút és a települést átszeli a Budapest-Cegléd-Szolnok vasúti fővonal.


A Főváros közelsége nagyban befolyásolja a 900 éves település, Monor mindennapjait. A kiváló közlekedés lehetőséget ad arra, hogy az itt élők élvezzék a közeli világváros minden szolgáltatását, kínálatát, ugyanakkor otthonaikban csendes, nyugodt környezetben pihenhessenek.

A könnyen elérhető munkahelyek, a jól képzett munkaerő, az utóbbi években megerősödött helyi kis és középvállalkozások hatására a foglalkoztatottság sokkal jobb az országos átlagnál. A Strázsahegy lankáin a szőlők, a pincék között jelentős a szőlőtermesztés, a borászkodás, lehetőséget teremtve a fizetés kiegészítésre, a tartalmas közösségi életre, a hagyományok ápolására.

LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK


align=left A település központja – a „város”, ahogy a monoriak már régóta nevezik – tulajdonképpen a főutca, a Kossuth Lajos út egy kb. ötszáz méteres szakasza. A Kossuth L. út és a Bocskai utca sarkán emelkedik a város legrégebbi épülete, a református nagytemplom, amelynek helyén állt az – 1398-1401 közötti okleveleken említett – egykori Szent György templom, ami a török pusztítás következtében rommá vált.

A szájhagyomány szerint e templom maradványaira építette 1630 körül a református gyülekezet négyszög alaprajzú első templomát, amelynek nyugati végéhez torony is épült. A református templom kertjében látható néhány XIX. századi faragott kopjafa (ezek a református temetőből származó temetői fejfák, amit a monoriak kopjafának neveznek) és sírkő.

align=right A templom közelében áll a város legrégebbi iskolája, a Kossuth Lajos Általános Iskola épülete (Kossuth L. út 98.). Az 1711-es országos népiskolai összeírás szerint az iskola református népiskolaként működő elődjének alapítási éve 1567 volt. 1872-ben épült a ma is álló, az iskola földszintes, udvari részét alkotó református iskola.

Az iskola pedagógusai mindig fontosnak tartották a lakóhely tárgyi emlékeinek és a régi népi élet eszközeinek megőrzését, az oktatásban történő felhasználását. Ez a gyűjtő munka 1984-ben iskolatörténeti kiállítás – „Iskolamúzeum” – megnyitásával csúcsosodott ki, melyet Csák András rajzszakos tanár állított össze. A kiállítás jelenleg az iskola padlásterében berendezett padlásklubban tekinthető meg.

align=left A református templom és az iskola között, a Kálvin téren áll az I. világháború monori áldozatainak emlékműve, amelyet 1923-ban a mintegy 250 hősi halott emlékére közadakozásból emeltek. A református templom Bocskai utcai oldalán levő kis parkban látható a 2001-ben felavatott 1956-os emlékmű, Czibor Éva monori szobrászművész alkotása.

A református nagytemplommal majdnem átellenben, a Kossuth Lajos út túloldalán emelkedik a Nagyboldogasszony római katolikus templom. A Nagyboldogasszony templom egyhajós, középtornyos, késő-barokk templom. A templom mellett, az utcasorba illeszkedő fülkében, vasrácsos ajtószárnyak mögött áll az 1842-ben készített Nepomuki Szent János szobor, mely festett népies munka.

align=right A katolikus templom melletti Szent István téren találjuk a II. világháború áldozatainak emlékművét. Az emlékmű előtt, az út melletti parkosított területen látható az 1990-es rendszerváltást jelképező kopjafa. A II. világháborús emlékművel szemben, az út túloldalán, az emeletes lakóházak és a Városi Könyvtár épülete által határolt kis park elején áll az 1975-ben, a felszabadulás 30. évfordulójára készült emlékmű.

A rendőrség melletti földszintes épület középső részén 1850-től gyógyszertár működött, 2000. november 2-től a Városi Helytörténeti Kiállításnak ad helyet. A Helytörténeti Kiállítással szemben, az út túloldalán a Kossuth Lajos út és a Petőfi Sándor utca sarkán találjuk az 1870-es évek közepén épült régi községházát .

align=left Mellette épült fel 1908-ban Tóásó Pál műépítész tervei alapján a Városi Bíróság –1989 előtt Járásbíróság – (Kossuth L. út 69.). Kossuth Lajos mellszobra a Városi Bíróság előtt látható. Eredetileg a régi községháza előtt állt, de 1945-ben áthelyezték a mostani helyére. A Kossuth-szobor közelében, szintén közadakozásból, állították fel 1948-ban – a forradalom és szabadságharc századik évfordulójára – az 1848/49-es emlékművet.

A Kossuth Lajos és Ady Endre utca sarkán – ifj. Nagy István fővárosi építész tervei alapján – 1909-ben épült fel a Vigadó, amely az 1980-as évekig étteremként üzemelt. A nagyon leromlott állapotba került épületet 2001-ben felújították.

align=right A Vigadóval szemben áll a Polgármesteri Hivatal épülete, amely 1944-ben készült, és 1950-ig a Főszolgabírói Hivatal működött benne. 1990-től a Polgármesteri Hivatal székhelye.

Az evangélikusok 1912-ben a péteri evangélikus egyház fiók-egyházaként önállósultak. Az evangélikus templom Sándy Gyula műépítész tervei alapján 1939-ben épült fel a mai Luther téren. A Millennium tiszteletére 2000. augusztus 20-án avatták fel templom előtti Luther téren látható Millenniumi angyalos” díszkutat„.

Az evangélikus templom mögötti templomkertben emelkedik az 1996-ben – a honfoglalás 1100. évfordulójára – állított, fából faragott, tetején turulmadarat formázó Millecentenáriumi emlékjel, melyet Koczogh András faragott.

A József Attila Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola (Ady Endre u. 12-14) öt évtizede működik a városban. Főépülete 1961-ben készült el. Az intézményt kívül-belül számos műalkotás díszíti.

A református temetőben tíz 1848/49-es honvéd és tiszt sírja látható, ami bizonyítéka annak, hogy a szabadságharc emlékét folyamatosan őrzik a monoriak. Szintén a református temetőben, a temetői színtől balra láthatók még a XIX. századból megmaradt faragott fejfák, amelyeket helyi fafaragók és bognárok készítettek. Ugyanitt őrzik a XIX. században készült márvány és mészkő sírköveket is.

align=left A katolikus temetőben, a kolumbárium mellett van az 1919-es emlékmű, amely a román csapatok bevonulása utáni, 52 áldozatot követelő mészárlás áldozataira emlékeztet. A temető Bajcsy-Zslinszky utcai oldalán található a monori harcok során elesett szovjet katonák emlékműve.

A katolikus temető után találjuk a bekerített izraelita temetőt, amelyet 1902-ben kezdtek használni. A ravatalozó épületét már lebontották. Ebben a sírkertben egy emlékoszlop látható az 1944 júliusában Monorról haláltáborokba deportáltak emlékére. Az 1917-ben néhány hónapig Monoron tartózkodó József Attila költő emlékét őrzi az Alkotmány u. 2. sz. lakóház udvarán lévő emléktábla.

Pósa Lajos költő az 1890-es évektől Monoron élt, 1900-ban kötött házasságot Andrássy Lídia költőnővel. Az egykori lakodalmas ház helyén álló épület falán emléktábla látható.

A vasútállomás melletti Gera kertben áll a trianoni emlékmű – id. Kampfl József monori kőfaragó alkotása –, amelyet 1935-ben emeltek közadakozásból.

align=right A városközponttól nem messze, a Bajcsy-Zsilinszky út elején van a baptista gyülekezet 1949-ben épített temploma. Az Újtelepen pedig az ottani lakosok lelki életét szolgálja az 1938-ban – akkor még torony nélkül – épült református kistemplom és a katolikus kistemplom.

A Strázsa-hegy alján 1993 májusában avatták fel az egyméteres, diófából készült Orbán-szobrot. Készítője Tamás Károly fafaragó. A Strázsa-hegyen 2002 őszén elkészült egymodern kilátó, amelyről nem csak a pincefalu és Monor, de több környező település, sőt a budai hegyvidék is jól látható.

GASZTRONÓMIA


align=left Monoron a szőlő- és bortermelésnek több évszázados hagyománya van, amelyet korabeli írásos dokumentumok is bizonyítanak. A XIX.század közepén a Strázsa-hegyen káptalani dézsmaszedő helyeket jelöltek ki, a szőlősgazdáktól itt szedték be a földesúri dézsmát a termés után.

Jelenleg a Strázsa-hegyen mintegy 960 pince található összefüggő pincefaluban, amely nem csak Magyarországon, de Európában is egyedülálló. Leggyakoribb borszőlő fajták: Rizling, Rizlingszilváni, Rajnai Rizling, Kékfrankos, Zweigelt. 2000-ben megalakult a Strázsa Környéki Borrend tagsága, amely a minőségi szőlő- és bortermelést állította tevékenysége középpontjába.

Monoron az 1950-es évekig rendszeresen tartottak szüreti felvonulást és bált, majd 1991-ig ennek megtartása szünetelt. 1991 óta ismét megrendezik minden év szeptember közepén ezt a vidám eseményt.

align=right Február első felében a Gazdakör szervezésében kerül sor egy előzetes borversenyre, amelyet április hónapban követ egy körzeti borverseny a József Attila Gimnáziumban, ahol szakértő zsűritagok minősítik a borokat.

Monor Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a régi hagyományok újjáélesztése érdekében tevékenykedő szőlő- és bortermelő gazdák, illetve az általuk létrehozott szervezetek elismerése és támogatása, illetve a település bortermelő helyeinek, borainak és borkultúrájának fejlesztése, népszerűsítése érdekében 2003-ban létrehozta „Az Év Bora Monoron” címet.


TERMÉSZETI ÉRTÉKEK, KIRÁNDULÓHELYEK


align=left A monoriak igencsak szerencsésnek érezhetik magunkat, hiszen városuk környékén, szegényes élővilágú mezőgazdasági területek sivatagjában három olyan “oázist” is találnak, ahol fellelhetők még az eredeti élővilág maradványai. Ezek a Bogárzó, a Városrét, és a Gombai-patak völgyének Tetepuszta melletti szakasza.

A Bogárzó mintegy 150 ha-os kiterjedésével Monor környékének egyik legértékesebb területe, a hajdani, homokpusztagyepekkel borított buckavidék egyik utolsó, közel természetes állapotban megmaradt darabkája. Élővilága az egykori sokszínűséget idézi, több védett, fokozottan védett növény- és állatfajjal büszkélkedhet.

align=right A Városrét jelentős kiterjedésű kaszáló, a vízszabályozások előtti, vizekben gazdag időket idéző, kiszáradó láprétekre jellemző növényvilággal. Igazi virágpompáját május közepétől kezdve mutatja meg. Az ebben az időszakban erre járó szemlélő gyönyörködhet az ezernél több, impozáns megjelenésű fátyolos nősziromban, a cirmos virágaival a kaszálót díszítő szibériai nősziromban, és a július végétől nyíló, enciánkék virágú kornistárnicsban.

Tetepuszta mellett, a Gombai-patak mentén mocsárrétek, zsombékosok, öreg füzesek mozaikját találjuk. Különleges lápi növények fordulnak itt elő, mint például a május végén fehér pamacsaikat mutató gyapjúsások, a tavasszal kis gombócoknak látszó, majd később méteres növénnyé cseperedő, redős levelű fehér zászpák, vagy egy védett páfrányfaj, a nevét érdekes kinézetéről kapó kígyónyelv.

ÁLLANDÓ PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK


align=left Szent Orbán-napi városi ünnepségeket (május vége)
Szüreti felvonulás és bál (szeptember közepe)
Márton napi újborünnep (november 11)

VÁROSTÖRTÉNET


align=right Monor „őslakói” a Kenderesalján és a Paplapos körzetében telepedtek meg. Jelenleg a város bel- és külterületén 12 régészeti lelőhely ismeretes. A középkori Monor nagy valószínűséggel a mai város központjában, a könyvtár környékén lehetett. Vidékünk Árpád-kori települései a tatárjárás idején elpusztultak, és ezt követően csak egy részükön alakult ki új falu.

Monor (Monar) nevének első hiteles írásbeli említésével egy 1398. március 25-én kelt oklevélben találkozunk, amelyből megismerhetjük Monor akkori hűbérurát, Maróthy János székely ispánt.

A település a török időkig lassan fejlődött. A reformáció korán hívekre talált Monoron. 1546-tól már protestáns prédikátor hirdette tanait a szomszédos Újfaluban, és 1567-ben a református iskolai tanítás is megkezdődött Monoron. Az ellenreformáció sem törte meg a lakosok hitét, a többség Kálvin követője maradt.

align=left A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) idején Monorról összesen 22 fő harcolt a nagyságos fejedelem hadaiban.
A XVIII. század második felében Mária Terézia 1767-es úrbéri rendelete alapján Monoron is rendezték a tulajdoni viszonyokat és a földesúri kötelezettségeket. Az ekkor kialakított településszerkezet a mai napig meghatározza a városközpont képét.

1847-ben adták át – az országban másodikként – a Pest-Cegléd-Szolnok vasútvonalat, szeptember 1-jén haladt át az első három vonat Monoron.

A XIX. században Monoron is megkezdődött a modernizálódás, különösen a század végén Monor igen gyorsan fejlődött. Ezzel párhuzamosan Monor népessége a háromszorosára növekedett.

A mai Erzsébet királyné utcában 1907. június 30-án telepedett le az első lakó. Ekkortól alakult ki – a vasút, az Ady út és az országút között – Monor új településrésze, az Újtelep.

align=right Az 50-es évektől kezdve Monor volt a központja a megye egyik legnagyobb állami gazdaságának, amely jelentős gabona- ill. cukorrépa-termesztést, sertés- és szarvasmarha-tenyésztést folytatott.

1990 után Monor komoly eredményeket ért el az infrastruktúra fejlesztésében. Mára a településen szinte minden lakást bekötöttek a vezetékes víz- és csatorna-, valamint a gázhálózatba.

A mai Monor jellegzetes városközpontjában harmonikus egységben helyezkednek el a templomok, a 100 éves épületek, parkok, emlékművek. A város északkeleti részén lévő Strázsa hegyre épült mintegy 1000 pincéből álló pincefalu az ország egyik legnagyobb pincefaluja.

Települések Monor közvetlen közelében

Települések Monor környékén